HODOS KÖZSÉG TÖRTÉNETE

Hodos település első írásos említése a régmúlt 14. századból, 1331-ből származik, amikor a mai Dolenci, akkor Hodosfőszentmiklós (Sancto Nicolao de Hudusfez) helynévvel összefüggésben említik. Feljegyezték a térség patakjainak magyar nevét is. 1391-től Hodos az Őrséggel együtt, az akkori németújvári uradalomhoz tartozott. Kapornak település nevének eredetét illetően, úgy vélik, hogy szláv eredetű, a név a csalán, illetve a kapor szóból eredhet. A középkorban Hodosról és Kapornakról csupán az adományozó levelek, illetve birtok zastavitvah tesznek említést. Az Őrségen belül, Hodosra és Kapornakra nem csak a kisebb erdők voltak jellemzők, hanem említést érdemlő kisipari és kereskedelmi tevékenység zajlott itt. A 17. században, a kereskedők helyét a szabók vették át. A 16. században jelent meg az Őrségre jellemző fazekasság, 1550 és 1848 között legalább egy család foglalkozott ezzel a kézműves tevékenységgel. A szőlőtermesztéssel először a meredekebb kapornaki partokon, majd a lankásabb, Hodos környéki domboldalakon próbálkoztak.
Közismert, hogy Hodos 1945-ig az Őrvidék közigazgatási és gazdasági központja volt. Itt működött a tűzoltó parancsnokság, a csendőrség, a bank, az általános iskola, a mészárszék, a vadászegylet, a bábaasszony-képző, az egyházi központ, és a határőr-igazgatóság.
Az Őrihódos (Hodos) településnév az egykori őrök, illetve lövők nevét őrzi. Az őrök több ilyen települést létesítettek a mai Goričko északkeleti részében, a Kerca patak és Hodos település térségében. A Hodos környéki terepszemlék során, 1991-ben Hodos környékén több halomra bukkantak. Két halom található a falu végén, az itt lakók által Kamenjak néven emlegetett térségben.
Az újonnan létrehozott Hodos Község 1999. január elsején alakult meg. Szlovénia északkeleti csücskében, a Muravidéken, Goričko térségében fekszik, felülete 18,10 km2, 360 lakosával, Szlovénia legkisebb önkormányzatai közé sorolható. A Községhez két település tartozik: Hodos és Kapornak, valamint  a Kapornak részét képező Domaföld. Nemzetiségileg vegyesen lakott terület, ahol szlovének és magyarok élnek együtt.
A Község fennállása óta sok minden megvalósult: minden házhoz korszerű út vezet, megépült a vízvezeték- és a csatornahálózat, elkészült a hodosi kultúrház és a tűzoltógarázs, a kapornaki tűzoltó- és faluotthon, felújították az óvodát és az iskolát, rendezték a temetőket és két halottasház épült, az egykori laktanyában ifjúsági szállót alakítottak ki, felújították a kapornaki házat (ÖKÖ-gazdaság), a tó körül kialakult a tanösvény, kerékpárkölcsönző működik, pihenőhelyeket alakítottak ki, felújították a hodosi kutat, és még sorolhatnánk.
A Községben található a Muravidék egyik legrégebbi, 1958 óta működő óvodája, míg az első három osztályt befogadó kihelyezett iskola a pártosfalvi központi iskolához tartozik.

FOTOGALERIJA
Pohod 2016

Pohod 2016